Akvamarin, smaragd, morganit – mind berillek – csakúgy, mint az aranyberill, a sárgászöld heliodor, vagy a színtelen goshenit. Akár kék, zöld, sárga, színtelen vagy rózsaszínű, kémiai és fizikai tulajdonságaik megegyeznek: mindössze a színükben különböznek egymástól.

A berillek berillium alumínium-szilikátok. A tiszta berill színtelen, de szerkezetének köszönhetően képes különféle idegen anyagokat magába zárni, és ezek adják a változatos színüket, amik a színtelen drágakövet zöld, sárga, rózsaszín vagy kék kinccsé változtatják.

A vas a berillnek csodálatos tengerkék színárnyalatot varázsol, ami az akvamarin, az egyik legismertebb és legkedveltebb drágakövünk. Ez a kő nem csak a víz összes színében tündököl - jellemző sajátsága egy kevés zöldes csillogás is.

A smaragd szorosan kapcsolódik az akvamarinhoz. A berillek közül a legértékesebb, az elképzelhető legcsodálatosabb, intenzív és ragyogó zöld színt adja, az ún. smaragdzöld színt, amit a benne lévő króm okoz. Kis kristályzárványok, repedések és hasadások nemcsak hogy elfogadhatóak ebben az értékes drágakőben, hanem fő sajátosságának tekinthető. Szakértők ezért gyakran a smaragd kertjeként is utalnak rá.

Másként viselkedik a berill, ha mangánt zár magába. Ez az elem egy különleges, nőies rózsaszínt eredményez, ami morganittá változtatja , amely drágakő a berillek csoportjából kétségkívül a harmadik legismertebb, a smaragd és az akvamarin után. Korábban rózsaszín berillként volt inkább ismert, csupán 1911 óta nevezik morganitnak, egy new yorki pénzügyi szakember és drágakő gyűjtő, John Pierpont Morgan tiszteletére.

Egy kis vas nyomokban, és egy természetes kisugárzás, ami urániumot tartalmazó ásványokból árad, éppen elég ahhoz,hogy egy színtelen berillnek többé-kevésbé intenzív sárga árnyalatot adjon, ez az aranyberill jellegzetes színe. Ennek a drágakőnek gyakorlatilag hasonlóan jó tulajdonságai vannak, mint halványkék rokonának, az akvamarinnak.

A vas és az uránium együtt alkotják a berill egy másik változatát, az üdítő zöldessárga heliodort. A neve jól passzol a színéhez; a görög helios (nap) és doron (ajándék) szavakból eredeztethető. Tehát a heliodor a 'Nap ajándéka' az emberiségnek.
Néhanapján a berillből hiányoznak ezek a színt adó anyagok. Ilyen esetekben egy 'egyszerű' színtelen berill marad. A kereskedelemben leginkább goshenitként nevezik, az után a hely után, ahol eredetileg megtalálták (Goshen, Massachusetts). A színtelen berill ritka, és drágakőként nem túl nagy jelentősége van. Viszont némi történelmi fontossággal bír, ugyanis a mai szemüvegek előfutára volt.