A régi rómaiak elgondolása alapján a holdkő, földöntúli fényével, a megdermedt holdfényből született. Jellegzetes fényjátékát a belsejében lévő két fajta földpát váltakozó rétegeiről visszaverődő fény okozza – a vékonyabb rétegek kékes, a vastagabbak fehér fényszóródást okoznak.
A holdkő sokféle színben fordulhat elő: a színtelentől a szürkéig, barna, sárga, zöld, és rózsaszín színekben. Tisztasága az átlátszótól az áttetszőig terjedhet. A legjobb minőségűnek a kékes ragyogású, tökéletese tisztaságú, és színtelen alapszínű kő számít. A nagyon jó minőségűek azonban elég ritkák, és csak egyre ritkábbá válnak.

Csiszolásuk általában finom boltozatú ovális cabochon alakúra történik, amivel a fényhatását maximálisan ki lehet hozni. Időnként meg is faragják.

A holdkő keménysége a Mohs skálán 6-6,5 között van. Tárolásánál vigyázni kell rá, hogy ne érintkezzen más drágakövekkel, mert azok megkarcolhatják.