A topázról azt tartották, hogy elûzi a szomorúságot és a rémálmokat, és távol tartja viselõjét a méregtõl, és megvédi a hirtelen haláltól. A legenda szerint a férfiakat jóképûvé, intelligenssé és terméketlenné, a nõket pedig termékennyé és boldoggá teszi.
Az egyiptomiak úgy hitték, hogy a drágakövet a hatalmas Re napisten festette be arany ragyogással, ami megvédi a viselõt a bajtól. Mindeközben a rómaiak a topázt Jupiterrel, a nap istenével azonosították.
A topáz neve a görög „topazos” szóból ered, ami „ragyogás”-t jelent, ami a „tûz”-re is utal.
Jóllehet, a topázt általában aranyló sárga árnyalattal azonosítják, de éppúgy elõfordul színtelenben is, mint narancsos-sárgában, méz-barnában, világoszöldben, kékben és rózsaszínben. A birodalmi árnyalatok (sherry piros, sötét rózsaszín vagy pirosas-narancs) a legritkábbak, és ennél fogva a legértékesebbek is. A”birodalmi” elnevezés a rózsaszín topáz oroszországi felfedezését követõen alakult ki a XIX. században. A hõn áhított drágakõ birtoklása a cári családra korlátozódott, és azokra, akik királyi ajándékként kapták azt.